NAPI SZTORI #2

 A hétvégén találkoztam egy lengyel ismerősömmel, aki amúgy Belorussziában lakik, mégis olyan jól beszéli a magyart, mint egy tősgyökeres, már a Honfoglalásban is résztvevő matuzsálem Pista bácsika 3 pohár abszint-erősségű pálinka után.(aminek alapanyagát ugye nem pazaroljuk lekvárfőzésre). Ő mutatta meg nekem a Pesten Hallottam nevű Pofakönyv-csoportot, ahol a következő történet elolvasásának következménykénti röhögése közben sikerült lezuhannom a konyhaasztal alá. Akkor most itt az érintetlen sztori:

"Előre szólok: bliccelős sztori következik. A tematikus vagdalkozások elkerülése végett, a témára érzékenyek kezdjenek el lefelé görgetni. MOST.

Cirka öt éve dél-pestre utaztam egyik haveromhoz, az 55-ös busszal, ha jól emlékszem. Koleszbuliból indultam, ezért már eleve részegen szálltam fel.
Kábé félúton fölszálltak az ellenőrök, nálam meg semmi nem volt. A pia miatt későn kapcsoltam. Odaléptek.
- Jegyeket, bérleteket.
Köztudott, hogy angolul tíz ellenőrből egy ért. Ezért én angolul szóltam vissza. Mint kiderült, kifogtam azt az egyet.

A nyelvismeretileg hátrányos helyzetűek kedvéért a párbeszédet magyarul írom:
Én - Elnézést, nem értem.
Ellenőr - Jegyet kérnék.
Én - Először is. (Itt megszólalt bennem a pia.) Maga meg ki a tököm?
Ellenőr - Jegyellenőr.
Én - A BKV-tól?
Ellenőr - Igen.
Én - Jaj, hála az égnek, hogy szembejött, azt hiszem, eltévedtem.
Ellenőr - Honnan jön?
Én - Finnországból. (Nem épp úgy néztem ki, de ezt nem fogta föl.)
Ellenőr - Nem úgy, ember! Hol szállt föl?
Én - (Borzalmas kamuakcentussal) A Boráros téren.
Ellenőr - És hová akar eljutni?
Én - Valami "Kallenfuld" vagy mi a faszom. (Kelenföld). Otthagytam az irataimat a jegypénztárban.
Ellenőr - És ezzel a busszal megy a Kelenföldi pályaudvarra? Öcsém, te tényleg baszottul eltévedtél (mondja a többieknek, általános röhögés).
Én - MERT? (látszólagos szívbaj) Hova megy ez a busz???
Ellenőr - Ez? Gyálra!
Én - Mi a faszom az a "Gjal"?
Ellenőr - Na jó. Adatokat kérnék. Azért csak írjuk föl, abból baj nem lehet.

Talán nem kell mondanom, a pókerarcot nem volt könnyű megőrizni. Az adatoknál már úgy voltam vele, na jó, csináljuk végig, és gondolkodás nélkül rávágtam, ami az eszembe jutott.

Név: Alexi Laiho (híres finn metalzenész, csak mert Bodomot hallgattam addig).
Város, ahol élek: Perkele (finnül a jelentése: picsa)
Lakcím: Haista vittu 609. (haista vittu finnül: k**va anyád)

Fölírta, elmondta, hogy jutok el Kelenföldre. Még megkérdezte, ki irányított erre. Mondom, valami kedves sötét bőrű fiatalok.

Leszálltam (a sok pia miatt szó szerint), és egy harmincas fickó is leszállt velem, a megállóban pedig megszólított:

- Ne haragudj, nem akarok alkalmatlankodni, de meg kell, hogy köszönjem a műsort. Finn szakos tolmács vagyok.
Meghívott egy sörre, aztán még párra, azt meg, hogy haverhoz hogy érkeztem meg, inkább nem is mondom"

/Pesten hallottam/